Ma reggel felhívtam a Nikon szervizt, hogy érdeklődjek a saját példányom egészségi állapota iránt. Némi kapcsolási várakozást követően egy másik kellemes hangú hölgy közölte, hogy 6.-án kész volt és küldtek róla SMS-t. Mit? Előveszem a telefonom, átnézem az SMS listát, de nincs. Ezt jeleztem is neki, de szerinte elküldték. Ennyiben maradtunk... Mint megtudtam tőle csak tisztítani kellet, tehát nem volt sérült a szeme. Ez megnyugtatott, mert a lencse csere valahogy nem tudott szervesen integrálódni a tudatvilágomba. Ettöl még mondjuk egy kicsit bosszantó, hogy nem szereztem róla tudomást, mert akkor nem kellett volna élnem a szívességgel. Bár az is igaz, hogy akkor nem tudtam volna meg, hogy komolyan gondolták vagy sem. Végül is az a lényeg, hogy minden rendben lezáródott.

A történet egyetlen vesztese a Digitcam. Még a múlt héten tájékozattam a történtekről azt az illetőt, akivel anno bonyolítottam a beszerzést, hogy esetleg a jövőben tudják kezelni a hozzám hasonló „öntudatos” júzereket. Megköszönte. És itt véget is ért az ő történetünk..

Tags: Nikon, Digitcam, Objektív