A legutóbbi gyakorlatra pénteken került sor és a belvárosban találkoztunk, mivel éjszakai város fotózás volt a téma. Ez izgalmasan hangzott, mert ilyet még nem csináltam. A találkozóval ugyan volt egy kis malőr mivel mint utólag kiderült két óra is van a Vörösmarty téren, de ez végül senkinek nem szegte a kedvét. Viszont a meglehetősen hűvös idő nem sok jóval kecsegtetett.

Az első utunk a Kiskirálylány szobrához vezetett. Hát itt sajnos megint kiütközött a „kiscsoportos” foglalkozás átka, mivel ennyi embernek képtelenség volt jó helyet találnia a szobor körül úgy, hogy mindenkinek értékelhető hely jusson. Mivel én nem is vagyok az a kimondott tülekedő típus így le is maradtam a jó pozíciókról. Ha amúgy történetesen nem éjszakai fotózáson lettünk volna akkor inkább werk fotózásba kezdek, de így ez sajnos nem igazán jöhetett szóba. Az mulatságos volt, hogy az arra járó turisták el sem tudták képzelni, hogy mi történhetett, hogy húsz fotós fetreng egy pár négyzetméteres kis helyen és vadul fényképeznek a sötétedésben egy a korláton gubbasztó szobrot. Az egyik meg is kérdezte és láthatóan felkészületlenül érte a valóság…

Következő helyszín dunapart, várfotózás. Mire leértünk már meglehetősen besötétedett, de ez nem volt akadálya néhány szép esti felvétel elkészítésének a várról. Arra viszont rá kellet, hogy jöjjek, hogy ilyen szegényes fényviszonyok között meglehetősen nehéz jó képkivágást beállítani azon egyszerű oknál fogva, hogy nem lehet látni a sötétebb tárgyakat.


Ezt követően áthelyeztük magunkat a Rooswelt térre egy kis féklámpa fotózásra. Be kell, hogy valljam, hogy ez a dolog nem igazán tudott lekötni, nem is csináltam túl sok képet.


Egy kissé „lehűtött” lelkesedéssel érkeztünk az utolsó etaphoz a Lánchíd tövébe, ahol bemutatásra került, hogy miként is lehet „gyöngyszem” hatású képet fotózni a híd fényeiről. Ehhez nincs is másra szükség, mint beállítani a többszörös expozíciót a gépen és két képet exponálni ugyan arra a „kockára”. Az elsőnél életlenre kell állítani a képet és egy gyorsabb zársebességgel, míg a második képnél élesre állított kép mellett a normál expozíciós értékekkel exponálni. Az eredmény tetszetős és az életlenség mértékével szabályozható, hogy mekkora fényudvara legyen a világító testeknek. A végére még volt akinek maradt lelkesedése és kipróbálta az exponálás közbeni gyújtó távolság állítási effektet is, de ezzel nem is olyan egyszerű valóban esztétikus képet készteni mint azt az ember elsőre gondolná.

Tags: Éjszaka, Kiskirálylány, Lánchíd